Pszichológus Világos

Andor, köszönöm, hogy megosztottad velünk ezt a fontos és érzékeny témát. Az általd leírt szituáció – a munka, család és hobbik közötti egyensúlykeresés, a folyamatos feszültség és a kiégés jelei – sok középkorú felnőtt számára ismerős kihívás. A gestalt terápia, a kognitív-viselkedésterápia (KVT) és más pszichoterápiás módszerek valóban segíthetnek abban, hogy újra megtaláld a belső egyensúlyt és a mindennapok élvezetét. Az alábbiakban részletesen bemutatom, hogyan működhetnek ezek a módszerek, valamint hogyan tudod integrálni őket a mindennapjaidba, miközben minimalizálod a külső stresszforrásokat, például a közösségi média okozta terhelést.

A gestalt terápia elsősorban a jelen pillanatban történő tudatosodásra és a teljes személyiséged integrációjára összpontosít. Ez a módszer segít abban, hogy felismerd és elfogadd azokat az érzéseket, gondolatokat és testbeli jelzéseket, amelyek most feszültséget okoznak benned. A terápia során a terapeuta segít abban, hogy észrevedd a saját magadhoz fűződő elvárásaidat és a környezeted által rámérceelt nyomásokat, amelyek gyakran öntudatlanul is befolyásolják a döntéseidet. Például, ha úgy érzed, hogy a munkahelyi elvárások és a család iránti felelősséged között vagy szakadtán, a gestalt terápia segítségével felfedezheted, hogy ezek az elvárások honnan erednek, és hogyan tudod őket realisztikusabban kezelni. A módszer hangsúlyt helyez a test-tudatosságra is, ami segít abban, hogy észrevedd a stressz fizikai jeleit, például a feszültséget a vállakban vagy a légzés felgyorsulását, és ezekre tudatosan reagálhass. Ez a tudatos jelenlét segít abban, hogy ne csak „átvágd” a napjaidat, hanem valóságosan élj velük, és így csökkentsd a kiégés veszélyét.

A kognitív-viselkedésterápia (KVT) más megközelítéssel segít a kiégés és a stressz kezelésében. Ez a módszer elsősorban a gondolatminták és a viselkedés közötti kapcsolatokra összpontosít. A KVT során a terapeuta segít abban, hogy azonosítsd azokat a diszfunkcionális gondolatokat, amelyek felerősítik a stresszt és a kiégést, például az „Mindent tökéletesen kell csinálnom” vagy az „Ha nem felelek meg minden elvárásnak, akkor kudarcot vallok” típusú hiteket. Ezeket a gondolatokat a terápia során kérdőre vonhatod, és realisztikusabb, segítőkészebb gondolatokkal helyettesítheted őket. Emellett a KVT gyakorlati stratégiákat is nyújt a stresszkezelésre, például a prioritások állítására, a határok meghatározására vagy az időbeosztás optimalizálására. Például, ha úgy érzed, hogy a napjaid „betáblázottak”, a KVT segítségével megtanulhatod, hogyan ossz meg időt a különböző életterületek között úgy, hogy ne érezd magad kimerültnek. A KVT különösen hatékony lehet abban, ha a közösségi média okozta stresszt szeretnéd csökkenteni, mivel segít abban, hogy tudatosan korlátozd a használatát, és helyette olyan tevékenységekre koncentrálj, amelyek valóban feltöltik az energiáidat.

Mindkét terápiás módszer mellett fontossá válik a mindennapi gyakorlatok beiktatása is, amelyek segítenek a stressz csökkentésében és a belső egyensúly visszaállításában. Az egyik legfontosabb lépés az, hogy határokat állíts fel magad és a külvilág között. Ez azt jelenti, hogy tanulj meg „nemet” mondani, ha valami túl sok energiát igényelne tőled, vagy ha nem felel meg a saját értékeidnek. Emellett fontos, hogy szüneteket iktass be a napodba, amelyek során ténylegesen kikapcsolódhatsz – ez lehet egy rövid séta, egy meditációs gyakorlat vagy akár egy könyvet olvasás. A tudatos jelenlét (mindfulness) gyakorlatai is segíthetnek abban, hogy ne a múltban vagy a jövőben élj, hanem a jelen pillanatban legyél, és így csökkentsd a szorongást. Ha a közösségi média okoz neked stresszt, érdemes lehet meghatározni bizonyos időkereteket a használatára, vagy akár teljesen kizárni azokat az időszakaidból, amikor pihenni vagy a családoddal lenni szeretnél.

Fontos még megemlíteni, hogy a kiégés kezelése nem csak a terápia és a mindennapi gyakorlatok kérdése, hanem a társadalmi támogatásé is. Beszélj a családoddal vagy a barátaiddal arról, hogy mit érzel, és kérj tőlük segítséget, ha szükséged van rá. Néha már az is segít, ha valaki meghallgat, és nem ítélkezik feletted. Ha a munkahelyi nyomás túl nagy, fontold meg, hogy beszélj a főnököddel vagy az emberi erőforrások felelősével a helyzetedről, és keressetek együtt megoldásokat. Végül, de nem utolsósorban, ne feledd, hogy a kiégés nem gyengeség, hanem jelzés arra, hogy valami változtatni kell az életedben. Ez a változtatás lehet kisebb lépések sorozata, például a napi rutinok átalakítása, vagy nagyobb változtatások, például a karrierútvonal vagy az életstílus átgondolása.

Összefoglalva, a gestalt terápia és a kognitív-viselkedésterápia mindkét esetben értékes eszközök lehetnek abban, hogy újra megtaláld a belső egyensúlyt, és kezelni tudd a stresszt és a kiégés jeleit. A gestalt terápia segít abban, hogy tudatosabban élj a jelenben, és elfogadd a saját érzéseidet, míg a KVT segít abban, hogy átformáld a gondolatmintáidat és a viselkedésedet. Mindkét módszer mellett fontos a mindennapi gyakorlatok beiktatása, a határok állítása és a társadalmi támogatás keresése. Ne feledd, hogy a változtatás időt és türelmet igényel, de minden kis lépés közelebb visz ahhoz, hogy újra élvezni tudd az életedet, és ne csak „átvészeljed” a napjaidat.