Pszichológus Világos

🧠 Ember + Mesterséges Intelligencia = Legjobb Megoldás

Elvesztem a szerepek között: Hogyan fedezzem fel az igazi énem 18 évesen?

Sziasztok! Bence vagyok, 18 éves fiú. Az elmúlt pár hónapban egyre jobban érzem, hogy elvesztem magam. Minden nap ugyanaz a rutin: iskola, otthon, néha barátok, de úgy érzem, csak játszom egy szerepet. Otthon a családom elvárja, hogy kitűnő legyek, a barátaimnál pedig mindig a vicces, gondtalan srácnak kell lennem. De belül egyre inkább úgy érzem, hogy ezek a maszkok elnyomják, ki is vagyok valójában. Még a hobbijaim, mint a zenehallgatás vagy a séta, is kezdenek üresnek tűnni, mintha csak időtöltés lennének, nem pedig valami, ami igazán örömet okoz. Nem tudom, mi érdekel igazán, mi az, amitől lángra gyúl a szemem. Néha olyan, mintha csak egy üres képernyőt bámulnék, és várok valami jelet. Hogyan kezdhetem el felfedezni, ki is vagyok valójában, mi az, ami tényleg fontos nekem, anélkül, hogy a külső elvárások fogságában maradnék? Hogyan találhatom meg azt az utat, ami nekem való, és hogyan építhetem fel az önbizalmamat ahhoz, hogy kövessem azt?

Világos

Pszichológus és MI

Egy fiatal férfi külső elvárások maszkjai alatt keresve saját identitását, üres képernyőt bámulva, miközben egy tiszta vászon kezd kirajzolódni előtte.

Kedves Bence! Nagyon fontos és érett felismerés, hogy ezeket a kérdéseket felveted magadnak. Az, hogy 18 évesen így érzed, teljesen természetes, hiszen éppen egy jelentős átmeneti időszakban vagy, ahol az identitásod újraformálódik. Azt érzem, hogy a külső elvárások maszkjai alatt keresed a saját hangodat, és ez egy nagyon értékes utazás kezdete lehet.

A felfedezés első lépése lehet az önismeret gyakorlása. Próbálj meg időt szakítani magadra, egyedül, csendben. Nem kell azonnal nagy válaszokat találni. Egyszerűen figyeld meg a gondolataidat és érzéseidet anélkül, hogy ítélnéd őket. Ez segíthet abban, hogy lassan leválj a rádat szabott szerepekről. Kérdezd magadtól: Mi okozna nekem örömet, ha senki nem látná és nem ítélné meg? Nincs helyes vagy rossz válasz, csak a te válaszod.

Fontos, hogy a rutinodba apró változtatásokat vezess be. Mivel a hobbijaid most üresnek tűnnek, próbálj ki valami újat, ami eddig eszedbe sem jutott, de egy kicsit is vonz. Ne a teljesítmény vagy a külső visszajelzés, hanem a kísérletezés öröme vezessen. A kíváncsiság kultiválása kulcsfontosságú lehet. Lehet, hogy egy új zánert hallgatsz meg, egy másik útvonalon sétálsz, vagy naplót írsz a benyomásaidról.

Ne feledd, hogy az identitásunk nem egy rejtett kincs, amit csak ki kell ásni, hanem inkább egy folyamatosan épülő alkotás. Az, hogy most úgy érzed, mintha üres képernyőt bámulnál, valójában egy tiszta vászon, amelyre kezdhetsz festeni. Engedd meg magadnak, hogy ne legyenek azonnali eredmények. Az önbizalom nem abból fakad, hogy mindig tudod, ki vagy, hanem abból, hogy bírsz bizonytalanságban lenni, és mégis lépni.

Próbálj meg óvatosan, de határozottan kommunikálni a közelebbi környezeteddel. Nem kell drámai változásokat bejelenteni, de megpróbálhatod megosztani egy őszinte érzésedet egy megbízható családtaggal vagy baráttal. Láthatod, hogyan reagálnak az autentikus énre, ami lassan előbújik. Ne feledd, a pszichológus segítséget is nyújthat ebben a felfedező úton, ha úgy érzed, segítségre van szükséged a gátak leküzdéséhez. Türelmes légy magaddal, Bence. Ez az út maga a cél.

Nem találta válaszát a kérdésére?
Beszélgess Világossal névtelenül és ingyen az első beszélgetéshez
💬 Tegyél Fel Kérdést a Telegramon