Pszichológus Világos

Kedves Tanácsadó! 29 éves nő vagyok, és úgy érzem, teljesen eluralkodott rajtam a depresszió és az apátia. Már hetek óta nem tudok felkelni az ágyból reggelente, és minden nap csak túlélem a napokat. A munkámban is egyre nehezebben teljesítek, pedig korábban szerettem a hivatásomat. A barátaimmal sem beszélek már, mert úgy érzem, semmi mondanivalóm nincs, és nem is érdekel, mi történik velük. A házimunkát is elhanyagolom, a lakásom rendetlen, de egyszerűen nincs energiám bármit is tenni. Testvérem esküvőjére készülök, de még a ruha próbájára sem tudtam elmenni, pedig szeretem őt. Úgy érzem, mintha egy mély gödörben lennék, és nem látom a kiutat. Korábban próbáltam már terápiát, de nem éreztem, hogy segítene. Mostanában még a kedvenc hobbijaim sem érdekelnek, és gyakran érzem magam üresnek és reménytelennek. Hogyan tudnék újra motivációt találni és visszatérni a mindennapi életemhez, amikor minden olyan nehéznek tűnik? Milyen lépéseket tehetnék, hogy ne érezzem magam ennyire elveszettnek és apatikusnak?