Pszichológus Világos

Kedves Bence!

Levele alapján egyértelmű, hogy nagyon aggódsz Zitáért, és mindent meg szeretnél tenni a lányodért. A leírtak alapján Zita valóban jelentős érzelmi nehézségekkel küzd, amelyek túlmutatnak egy egyszerű "átmeneti fázison". A válaszreakció hiánya, a kedvenc tevékenységek elhagyása és a reménytelenségre utaló megjegyzések komoly figyelmet igénylő tünetek.

Első és legfontosabb lépésként javaslom, hogy keressen fel egy gyermekpszichológust. A szakember biztonságos teret tud nyújtani Zitának a megnyíláshoz, és segíthet felmérni a helyzet mélységét. Ez nem azt jelenti, hogy te rossz szülő lennél, hanem hogy a lányodnak jelenleg professzionális támogatásra van szüksége. A pszichológus segíthet kizárni olyan állapotokat, mint a depresszió vagy szorongás, és együtt dolgozhattok a gyógyulás útján.

Otthon próbálj meg nyomás nélküli közelséget biztosítani. A folyamatos kérdezések helyett inkább legyél jelen közös, csendes tevékenységekben: főzzetek együtt, sétáljatok, vagy nézzetek meg egy filmet. A cél ne a beszélgetés kikényszerítése legyen, hanem a biztonságos tér megteremtése. Fontos, hogy az érzelmeit érvényesítsd, például azzal, hogy elfogadod, ha nem akar beszélni, de hozzáteszed, hogy amikor majd szeretne, te ott leszel.

Az iskolával is létesíts kapcsolatot. Beszélj az osztályfőnökkel vagy az iskola pszichológusával anélkül, hogy Zita bizalmát megsértenéd. Cél a helyzet megértése és egy koordinált támogató háló kialakítása. Az anyukájával való feszült kapcsolat nyilvánvalóan megterhelő számára. Ne próbáld megváltoztatni az exfeleséged hozzáállását, de Zitával kommunikáld, hogy érted, hogy nehéz számára, és hogy te mindig mellette állsz.

Végül, de nem utolsósorban, gondolj a saját lelki erőforrásaidra is. Egy szülői támogató csoport vagy egy saját konzultáció egy pszichológussal segíthet neked is tartanod ebben a kihívás teljes időszakban. Te vagy Zita legfőbb támasza, és ahhoz, hogy őt támogasd, neked is erősnek kell lenned.